Felvidék
A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt. Ma Szlovákia területének szinonimájaként használatos - egyrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában, másrészt az 1918 előtti magyar történelem kapcsán, amikor a mai Szlovákia területe a Magyar Királyság szerves részét képezte.
A név egykori és mai használata
A Felvidék nevet a régebbi korokban a maitól eltérő jelentésben használták. Eszerint három korábbi korszak különböztethető meg, a 19. század előtti, a 19. századi és a 20. századi értelmezés.
A 19. század előtt Felvidék alatt csak a Magyar Királyság szláv (szlovák és ruszin) lakosságú északi vidékeit, az úgynevezett „tótsági vidékeket” értették.
19. századi értelmezés
Földrajzi jelentés:
A 19. században a Felvidék fogalmát kiterjesztették Magyarország egész északi hegyvidéki területére, amit korábban a Felső-Magyarország vagy Felföld elnevezéssel jelöltek. Ez a régió a mai Nyugat-Szlovákia területéből csak a Pozsony-Nyitra vonaltól északra eső vidékeket foglalta magában. Kelet felé ugyanakkor a mai Magyarország egyes északi területei (Miskolc és Salgótarján környéke), valamint a mai Kárpátalja hegyvidéki része is hozzá tartoztak, sőt még Máramaros területét is beleértették.
A 19. század végén kiadott nagy leíró munka, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben a következő 21 vármegyét sorolta a Felvidékhez:
* Pozsony vármegye, székhelye Pozsony
* Nyitra vármegye, székhelye Nyitra
* Bars vármegye, székhelye Aranyosmarót
* Hont vármegye, székhelye Ipolyság
* Nógrád vármegye, székhelye Balassagyarmat
* Borsod vármegye, székhelye Miskolc
* Zemplén vármegye, székhelye Sátoraljaújhely
* Abaúj-Torna vármegye, székhelye Kassa
* Sáros vármegye, székhelye Eperjes
* Gömör-Kishont vármegye, székhelye Rimaszombat
* Szepes vármegye, székhelye Lőcse
* Zólyom vármegye, székhelye Besztercebánya
* Liptó vármegye, székhelye Liptószentmiklós
* Árva vármegye, székhelye Alsókubin
* Turóc vármegye, székhelye Turócszentmárton
* Trencsén vármegye, székhelye Trencsén
Északkeleti vármegyék:
* Szabolcs vármegye, székhelye Nyíregyháza
* Bereg vármegye, székhelye Beregszász
* Ung vármegye, székhelye Ungvár
* Ugocsa vármegye, székhelye Nagyszőlős
* Máramaros vármegye, székhelye Máramarossziget
Politikai jelentés:
A dualizmus korában a Felvidék kifejezést a földrajzi jelentése mellett egyre inkább politikai értelemben is használták, a többségében vagy jelentős részben szlováklakta 16 vármegyét értve alatta. (Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom, Szepes, Sáros, Pozsony, Nyitra, Hont, Bars, Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén és Ung vármegyék - de nem sorolták ide Borsod, Szabolcs, Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros megyéket.) A miniszterelnök és a kormányzat felvidéki körrendeleteinek is ez a 16 vármegye volt a címzettje.
20. századi értelmezés
Az 1920-as trianoni békeszerződés után a volt Magyar Királyságtól Csehszlovákiához került területek egészét kezdték politikai értelemben Felvidéknek nevezni, tehát a mai Szlovákia teljes területét és Kárpátalját („Kelet-Felvidék”). Így a II. világháború alatt a Csehszlovákiától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Szlovákia és Kárpátalja) „az anyaországhoz visszatért felvidéki területnek” nevezték.
Ezzel párhuzamosan a földrajzi szóhasználatban megszületett az Északnyugati Felvidék, Északkeleti Felvidék és „Délkeleti Felvidék” fogalma is: az első a mai Szlovákia hegyvidéki területét, a második nagyjából a mai Kárpátalja hegyvidéki területét és a mai romániai Máramarost jelentette, az utóbbi pedig egyszerűen a történelmi Erdély szinonimája volt.
A szocializmus idején a „Felvidék” kifejezést a médiában és a szakirodalomban nem használták.
Mai értelmezés
Ma a „Felvidék” jelentése már csak Szlovákia területére korlátozódik. A területet magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban ezzel a névvel szokás jelölni, tehát egyrészt az 1918 előtti magyar történlem kapcsán, másrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában. Így a Felvidék és a Szlovákia szinonimáknak tekinthetők, és a témától függ, hogy melyiket használjuk.
Híres felvidéki magyarok
Az alábbi híres közéleti személyek és művészek az 1918 előtti Felvidéken születtek vagy éltek. Az ezt követően Csehszlovákia, illetve Szlovákia területén született vagy élt magyarokról
* Andrássy Gyula (Oláhpatak) politikus
* Balassi Bálint (Zólyom) költő
* Batthyány Lajos (Pozsony) mártír mimiszterelnök
* Bercsényi Miklós (Temetvény) politikus, hadvezér
* Blaha Lujza (Rimaszombat) operaénekes
* Csontváry Kosztka Tivadar (Kisszeben) festőművész
* Dobó István (Dobóruszka) az egri várvédő, erdélyi vajda
* Dohnányi Ernő (Pozsony) zeneszerző
* Feketeházy János (Vágsellye) hídépítő mérnök, a Szabadság híd tervezője
* Jókai Mór (Komárom) író
* Kassák Lajos (Érsekújvár) költő, képzőművész
* Klapka György (Komárom), honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter
* Madách Imre (Alsósztregova) drámaíró
* Márai Sándor (Kassa) író
* Mikszáth Kálmán (Szklabonya) író
* Pázmány Péter (Nagyszombat, Vágsellye) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író
* II. Rákóczi Ferenc (Borsi) erdélyi fejedelem, hadvezér
* Reviczky Gyula (Vitfalva) költő
* Tompa Mihály (Rimaszombat) költő
* Vak Bottyán (Vágsellye) kuruc generális